A hátizsákos túrákhoz, úgy tervezik a sátrakat, - nem meglepő módon, - hogy hátizsákban szállítható legyen, és általában hosszabb túrázásokhoz használják, éjszakai táborhelyeken vagy a vadonban való éjszakázáshoz. A körülmények teljesen másak, mint például egy autós kempingezésnél, ahol a felszerelés súlyára vagy terjedelmére kevésbé kell odafigyelnünk.
A hátizsákos túrákon a sátradat végig a hátadon fogod cipelni, mint ahogy minden mást is, amire szükséged van. Érdemes tehát időt szánni arra, hogy alaposan átgondold, melyik lehet a megfelelő darab számodra. A túrasátrak általában sokkal könnyebbek és kisebbek, mint a kemping sátrak, de képesek ellenállni a zordabb időjárási körülményeknek is.
Hány személyt szeretnél elszállásolni? Minél nagyobb egy sátor, annál nehezebb lesz. De azt is érdemes lehet belekalkulálni, hogy mekkora csomagot viszünk magunkkal, mivel ez könnyen elfoglalhatja a másik személynek szánt helyet. Egy 4 személyes sátor például megfelelő választás lehet két ember és két nagy hátizsák számára. Ha magasabb vagy az átlagosnál, vagy több belső teret igényelsz, vagy több a felszerelés, amit tárolni kell, mindenképpen nézd meg és hasonlítsd össze a sátrak pontos méreteit.
A sátor tartóssága a gyártás során felhasznált anyagoktól és a kivitelezéstől függ. Ez viszont hatással van a sátor súlyára és árára.
A legstabilabb rudakkal és legtartósabb anyaggal rendelkezők a legerősebb sátrak. Tekintve azonban, hogy a súly megtakarítása meghatározó tényező, hátizsákos túrázás esetén érdemes a lehető legjobb minőségű anyagok és a legkönnyebb csomagok közül választani. Ezzel a kombinációval a sátor elég kompakt és könnyű lesz ahhoz, hogy hosszú távokon is hordozható, ugyanakkor stabil és viharbiztos legyen, hogy a zord időjárási körülmények közt is megállja a helyét.
Az, hogy mennyire érezzük kényelmesnek a sátrunkat, akár csak egy hétvégére indulunk útnak, akár több hetes kalandra készülünk, rendkívül sokat tud számítani. A modern sátrak általában sokkal inkább a kényelemre összpontosítanak, nagyobb belmagassággal, több funkcióval és az anyagok fejlődésével, amelyek sokkal nyitottabbá és hívogatóbbá teszik őket. Ha az utazás során akár napokig a sátorban kell elbújnunk a viharok elől, ez egy nagyon fontos szempont tud lenni.
Próbáld ki, hogy milyen érzés a különböző sátrakban ülni, mielőtt megvásárolnád, és gondold át, hogy:
-Szeretnél-e előteret a felszerelés tárolására vagy főzéshez?
-Hány zsebre van szükséged a fejlámpa vagy egyéb eszközök tárolásához?
-Milyen legyen a szellőzés? Hálós legyen a hálófülke, vagy egy erősebb anyagból készüljön szellőzőnyílásokkal, amelyeket szükség esetén le lehet zárni?
-Hány bejáratot/kijáratot szeretnél?
-Hány hálózsák férjen el benne?
-Mi a helyzet a vízhatlansággal?
A Schmerber-szám a sátorszövet vízálló teljesítményét jelzi. Minél magasabb a szám, annál inkább vízálló a szövet. Az iparági szabvány szerint a "vízálló" kategóriába sorolt sátorszövetek a 1000 mm felettiek. Ez a 3 évszakos kemping sátrakra jellemző, és a legtöbb mérsékelt körülmények között elegendő, és elég könnyű is, azonban valószínűleg nem fog megbirkózni az erős szélben zúduló esővel. Próbálj meg ennél magasabbra értékre törekedni.
A sátrak évszakok szerint vannak osztályozva, a legkönnyebb a nyárra, a masszívabb pedig a télre való. A 3 évszakos sátrakat úgy tervezték, hogy ellenálljanak a tavaszi, nyári és őszi körülményeknek, míg a 4 évszakos sátrak extra időjárás védelemmel és stabilitással rendelkeznek a téli időjárásra.
Ha forró, száraz területekre készülsz, akkor egy egyszerű hálós menedék is elég lehet, hogy távol tartsd a bogarakat, miközben a csillagokat bámulod. Ha azonban a sarkkörön túlra tervezel expedíciót, akkor egy olyan sátorra lesz szükséged, amely megvéd a hótól és ellenáll az orkánerejű szélnek.
Általános szabályként elmondható, hogy minél kisebb súlyt cipelsz a túrázás közben, annál messzebbre juthatsz. A túrasátor csomagolt súlyának alacsonyan tartása tehát mindenképpen előnyös, de ezt egyrészt a költségekkel, másrészt a minőséggel kell egyensúlyoznod - a legtöbb jó minőségű, tartós könnyűszerkezetes sátor drága, ha nem lenne drága, akkor többnyire gyengébb minőségű. Próbálj meg azonban 3 kg-nál kevesebbre törekedni személyenként, ha lehet.
Duplafalú sátrak - Ezt a bevált rendszert a legkönnyebb felállítani, és teljes védelmet nyújt az eső és a rovarok ellen. De a két réteg szövet és a rudak miatt viszont nehezebbek lehetnek.
Alagútsátor - A rugalmas íves rudak egymásutánja egy alagutat hoz létre, de stabilizálásukhoz cövekekre és hevederekre van szükség, ez nem egy szabadon álló kialakítás. Az egyik fő átgondolandó kérdés itt az, hogy vajon milyen talajra fogod felállítani a sátrat? Ha nem vagy biztos benne, hogy képes leszel rögzíteni a sátorcövekeket (pl. kemény, sziklás talajon), akkor valószínűleg egy szabadon álló sátrat érdemes megfontolni.
Az alagútsátraknak magasabbak az oldalai, így magas emberek számára nagyszerű választás, és bőséges belső térrel rendelkeznek.
Kupolás sátrak - A kupolás sátrakban a sátoroszlopok egymást keresztezve egy stabil, szabadon álló szerkezetet hoznak létre. Ez jó választássá teszi őket sziklás, kemény talajokon, és azt is jelenti, hogy a sátor a felállítása után is mozgatható. Viszont ha nem tudjuk a kemény talajba lecövekelni, akkor gondoskodni kell arról, hogy a sátrat más módon (pl. nagy sziklák körüli hevederekkel) rögzítsük. A keresztezett rudak kialakítása igen stabillá teszi ezeket a sátrakat, és a rájuk nehezedő hó súlyát is jobban bírják, mint az alagútsátrak.
(Az írás lentebb folytatódik...)
