Hamarosan rájöttek, hogy a puha tufát ki lehet faragni és szobákat lehet bele vájni, aztán ezt folytatták, és egész földalatti városokat hoztak létre.

Az egyik leghíresebb a Derinkuyu, egy labirintusszerű földalatti komplexum, amely 18 szintes alagút-rendszert foglal magában, és 85 méter mélységben húzódik a föld alatt. Ez állítólag már nem csak a hettiták műve volt. Úgy gondolják, hogy ők csak az első néhány szintet ásták ki, amit a frígiaiak elöli elrejtőzésre használtak. Hiába, mert a frígek elfoglalták a városokat, és feltehetőleg ők a felelősek azokért a területen ismert nagyszabású ásatásokért, amelyeket a későbbi civilizációknak tulajdonítanak.

Kappadókia földalatti városait a bizánci korszakban (amely Kr. u. 330-ban kezdődött) használták ki a leginkább. Ekkor a terjeszkedő Római Birodalom kegyetlenül üldözte az új keresztény vallást, emellett a hetedik századra az iszlám civilizációk is portyákat indítottak a bizánci keresztények ellen.

Csúcsidőben, a feltételezések szerint, mintegy 20 000 lakos húzhatta meg magát a föld alatt Derinkuyuban. A legfelső emeletet az állatok elhelyezésére és a gabona tárolására használták, hogy jószágok szaga és a keletkező gázok közel legyenek a felszínhez. Az alatta lévő emeleten a hálószobáktól a konyhákig, mindenféle helyiség helyet kapott, még egy borászat is. Még mélyebbre ereszkedve a föld alatt élelmiszerraktárakat, kutakat és temetkezési kamrákat fedeztek fel. A helyiségeket szűk átjárók labirintusa köti össze, amelyeket a betolakodók elriasztására hoztak létre - és nagy sziklákkal torlaszolták el az ajtókat betörés idején.

A kappadókiai földalatti városokat egészen a 20. századig időszakosan használták. Amikor azonban 1923-ban az utolsó lakosokat is kiűzték belőlük, a földalatti városokat bezárták és feledésbe merültek. A templomok freskóit megrongálták. A legtöbben elköltöztek a troglodita barlangokból modernebb településekre.

A turisták a hatvanas években kezdtek érdeklődni a régió iránt, 1985-ben a Göreme Nemzeti Park és a Kappadókia sziklába vájt városai UNESCO-jelölést kaptak, ami hozzájárult a terület megőrzéséhez és rehabilitációjához.

De a történetnek még koránt sincs vége, hiszen napjainkban is fedeznek fel elveszett földalatti metropoliszokat a területen. 2019-ben egy 5000 éves földalatti várost fedeztek fel Avanos település Çalış körzete alatt, Kappadókia szívében. A városrészből mintegy 15-en telefonáltak, hogy házaik rejtélyes módon megteltek vízzel. Az ok keresése közben az önkormányzat munkatársai felfedezték a víz alá került földalatti várost, amely közel 1,2 millió négyzetméteren terül el...

Ebből is látszik, hogy Kappadókia régiója még mindig nem fedte fel minden titkát...